Nagygörbő Községi Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi ellátásokról szóló rendelet módosítása.
----------------------------------------------------------------------------------
Nagygörbő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének
3/2006. (II.24.) számú rendelete
az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi ellátásokról
a
Nagygörbő Községi Önkormányzat 7/2006. ( V.29.), a 16/2006. (XII.12.) , a 3/2008. (II.28.) , és a 10/2008. (XI.28.)
rendeletszámú módosításokkal
egységes szerkezetben.
Nagygörbő Község Önkormányzatának
Képviselő-testülete a többszörösen módosított gyermekek védelméről és a
gyámügyi igazgatásról szóló (továbbiakban Gyvt.) 1997. XXXI. tv. ,és a 2005,évi
CXXVI törvényben, a családtámogatási rendszer átalakulásáról szóló törvényben
foglaltaknak megfelelően a gyermekvédelmi ellátásokról az alábbi rendeletet
alkotja.
I.
fejezet
A
rendelet célja, hatálya.
1. § (1) E
rendelet célja, hogy megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek
szerint az önkormányzat meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel
segítséget nyújt a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek
érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodik a
gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó
szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból
kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről.
2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed
az önkormányzat közigazgatási területén lakóhellyel hellyel rendelkező,a területén tartózkodó
hajléktalan, magyar állampolgárságú, az állandó tartózkodásra jogosító személyi
igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, a magyar hatóságok által menekültként
elismert gyermekre , fiatal felnőttre,valamint szüleire,illetve a munkavállalók
Közösségén belüli szabad mozgásról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben
meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás
igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
(2) A törvény hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében
az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát
megerősítő országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen
Magyarországon tartózkodó gyermekeire is.
(3) E
rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott
személyeken kívül a település területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermekek
védelme érdekében, ha az intézkedés elmulasztása a gyermek
veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.
II.
fejezet
Eljárási
szabályok
3. § (1) Az e rendeletben
szabályozott támogatások megállapítása:
-
kérelemre, illetve
- hivatalból indul.
(2) A
kérelmet a körjegyzőség hivatalában /Óhíd. Petőfi út 3./kell előterjeszteni. A
kérelmet írásban kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező:
-
a kérelmező személyazonosító adatait;
-
állampolgárságát, illetve bevándorolt vagy menekült státuszát;
-
belföldi lakó- illetve tartózkodási helyét, illetve azt a címet, amelyre a
támogatás folyósítását kéri;
-
általa kért támogatási forma megnevezését, indoklását, a szükséges
mellékleteket.
(3)A kérelmet szóban, és írásban is be lehet
nyújtani, de életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet során az
azonnali intézkedést igénylő ügyben a kérelmet távbeszélő útján is elő lehet
terjeszteni.
(4) Ha
az eljárás során a hatóság és az ügyfél távbeszélőn veszi fel a kapcsolatot, a
kérelemről hangfelvételt, vagy hivatalos feljegyzést kell készíteni, amely
tartalmazza az ügyfél nevét, lakcímét, a kérelem tartalmát és az előterjesztés
időpontját. Az ügyfélnek erről az eljárási cselekményről papír alapú
levélértesítést kell küldeni.
(5) Az eljáró szerv az eljárásban mindenkor vizsgálja a kérelmező
állampolgárságát, jogállását, valamint személyes jogát.
(6) Az eljáró szerv az ellátásra való jogosultság elbírálásához a
kérelmezőt kötelezheti arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól
nyilatkozzék, illetve azokat igazolja./ a módosított szociális
igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény ( Szt.) 4.
§-ában meghatározattak szerint.
(7) A jövedelemszámításnál irányadó időszak - ha a törvény másképpen nem
rendelkezik - a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a három hónapot,
egyéb jövedelmeknél pedig az egy évet nem haladhatja meg. /APEH igazolása az
előző évi jövedelembevallás adatai
szerint/
(8) A gyermek szülője és más törvényes képviselője, gondozója kötelezhető
arra, hogy saját vagy gyermeke egészségi állapotáról, munkavégzéséről, tanulói,
hallgatói jogviszonyáról nyilatkozzék, azokat igazolja.
(9) Ha az eljáró szerv a kérelmező vagyoni, szociális, egészségügyi,
kulturális, lakás- vagy egyéb körülményeinek tisztázására helyszíni szemlét
tart, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és a megállapításokat
helyzetértékelésben (a továbbiakban :Ket. 56-57§-a alapján környezettanulmány)
rögzíti.
A
gyermekek védelméről, és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. ,az
ellátásra jogosultság, a jogosultak jogainak és kötelezettségeinek
megállapítására, a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásra, a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL
törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(10) Az ellátásban részesülő az ellátásra való jogosultság feltételeit
érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül értesíti az
eljáró szervet.
(11) Ha a
helyi önkormányzat - hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján,
a kérelmező életkörülményeire tekintettel - a
jövedelem nyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a
kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és vele közös háztartásban élő
közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló
dokumentumok benyújtására, aGyvt.131.§(4) bekezdése szerint.
(12) Az ügyfél-azonosításhoz szükséges adatok kivételével az ügyféltől
nem kérhető olyan adat igazolása, amelyet valamely hatóság jogszabállyal
rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, és a személyes adatok
tekintetében az adat továbbítását az adott ügy elbírálásához szükséges célból
törvény lehetővé teszi vagy az ügyfél saját személyes adat tekintetében ezt
kéri.
(13) Ha az ügyfél kéri az eljáró hatóságtól, hogy az más hatóságtól
szerezze be az általa megjelölt adatra vonatkozó igazolást, ezt írásba kell
foglalnia. A kérelemnek ez a része az ügyfél személyes adata tekintetében adat
kezeléséhez, illetve továbbításához való hozzájárulásnak minősül.
Az ellátások megállapítása
4. § (1) A képviselő-testület e
rendeletben foglaltak szerint biztosítja a pénzbeli és természetbeni, illetve a
személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, továbbá szervezi és közvetíti a
máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást.
(2) A gyermekvédelmi
ellátásokat az önkormányzat képviselő-testülete a következő pénzbeli,
természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások
keretében biztosítja:
a) Pénzbeni és természetbeni
ellátások:
-
rendszeres
gyermekvédelmi kedvezmény
-
rendkívüli
gyermekvédelmi támogatás,
-
óvodáztatási támogatást nyújt.
b) Személyes gondoskodást nyújtó
gyermekjóléti alapellátások:
-
gyermekjóléti
szolgáltatás
-
gyermekek
napközbeni ellátása
-
gyermekek átmeneti gondozása
Eljárási
rendelkezések
5.§
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény :
1.) a)a jogosult gyermek számára a települési
önkormányzat jegyzője
a
törvényben meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi
kedvezményre való jogosultságot állapít meg
gyermek szociális helyzete alapján 1 év időtartamra.
- b)a települési önkormányzat
képviselő-testülete rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapíthat meg, a
gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel/
-c) A
települési önkormányzat képviselő-testülete döntése alapján a rendkívüli
gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható,
különösen védelembe vett gyermek számára.
-d) A
természetbeni ellátás az általános iskolás gyermekek tankönyv-és
tanszerellátásának támogatása, illetve térítési díj kifizetésének átvállalása
lehet.
-e) E
rendeletben meghatározott ellátások
megállapítását a nevelési-oktatási intézmény, védőnő, háziorvos, családgondozó,
gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve a
gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet is kezdeményezheti.
2.) Ha
olyan személy, vagy szervezet javasolja az ellátás megállapítását, akinek az
ügy körülményeiről tudomása van, az eljárást hivatalból kell lefolytatni.
3.) A
pénzbeni - és természetbeni ellátások iránti kérelemhez a módosított 149/1997.
(IX.10.) Korm. rendeletében szereplő nyilatkozatokat, igazolásokat csatolni
kell.
-a)Jövedelemigazolásokat a 3.§.
7.bekezdésében foglaltak szerint kell benyújtani.
-b)Az
egyedülállóság tényére vonatkozó nyilatkozatot,
-c) a
tartósan beteg, illetve súlyos fogyatékos gyermek egészségi állapotára
vonatkozó igazolást
-d)
oktatási intézmény igazolását a nappali oktatás munkarendje szerint fennálló
tanulói-hallgatói jogviszonyról,
(4) A pénzbeni és természetbeni
ellátás - jogerős megállapítása esetén - a kérelem benyújtásától esedékes.
Pénzbeni és
természetbeni ellátások.
Rendszeres
gyermekvédelmi kedvezmény
6.§(1)A települési önkormányzat jegyzője megállapítja a módosított gyermekek védelméről és a
gyámügyi igazgatásról szóló törvény 19-20. §-aiban foglaltak alapján a
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot, ha a gyermeket
gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg:
a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb
összegét ,ha a vagyoni helyzet
vizsgálata során az egy főre jutó vagyoni érték nem haladja meg a Gyvt
19.§.(7-9)bekezdésében meghatározott
értéket .
b.)az
öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 110.%-át, ha a gyermeket
egyedülálló szülő gondozza, vagy ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan
fogyatékos,
c.)vagy
ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a Gyvt, 20.§.(8)bekezdésében foglalt
feltételeknek, -feltéve, ha a vagyoni helyzet vizsgálata során családban az egy
főre jutó vagyon nem haladja meg a külön-külön vagy együttesen számított
vagyoni értéket.
(2) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság iránti kérelmet
el kell utasítani,
a.)ha a
családban együtt élők a törvényben meghatározott vagyonnal rendelkeznek,
b.)ha a
gyermek tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül
lejárt, illetve visszavonták.
(3) Az
egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén a nagykorúvá válása után is
jogosult a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre,
a.) ha
középfokú vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, és
23.életévét nem töltötte be,
b.) vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali
tagozatán tanul, és a 25. életévét nem töltötte be.
(4)
Annak a gyermeknek, illetve fiatal felnőttnek, akinek a rendszeres
gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév július 1.-én fennáll, a
települési önkormányzat jegyzője július hónapban egyszeri támogatást folyósít.
(5).Az
egyszeri támogatás összege 2006,évben
5.000.-Ft,azt követően az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvényben
határozza meg .
(6) A települési önkormányzat jegyzője annak a
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére,
aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá
gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres
gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll
a) a gyermek
óvodai beíratását követően első alkalommal, ha a gyermek óvodai beíratása
aa)
az
év első felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta
legalább három hónap eltelt, a beíratás évének június hónapjában,
ab)
az
év első felében történik, de júniusig nem telt el három hónap, a beíratás
évének december hónapjában,
ac)
az
év második felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta
legalább három hónap eltelt, a beíratás évének december hónapjában,
ad)
az
év második felében történik, de a beíratás évében decemberig nem telt el három
hónap, a következő év június hónapjában [a továbbiakban az aa)-ad) pont alattiak együtt: első
alkalom],
b) a gyermek
beíratását követően második és további alkalommal
ba)
a
tárgyév június hónapjában,
bb)
a
tárgyév december hónapjában,
pénzbeli támogatást folyósít.
(2) Az (1)
bekezdés szerinti pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a
gyermek törvényes felügyeletét ellátó szülő a jegyzői eljárásban önkéntes
nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az
iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen.
(3) Az (1)
bekezdés szerinti pénzbeli támogatás összege a 2009. évben gyermekenként első
alkalommal húszezer forint, ezt követőn esetenként és gyermekenként tízezer
forint. A 2009. évet követően az összeg emeléséről az Országgyűlés a
költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt.
(4) A helyi
önkormányzat a rendeletében előírja, hogy az első alkalommal folyósításra
kerülő pénzbeli támogatás helyett a szülőnek gyermeke részére természetbeni
támogatás nyújtható. (gyermekjóléti Szolgálat,védőnő jelzése esetén)A
természetbeni támogatást a gyermek beíratását követő hét munkanapon belül kell
a szülő rendelkezésére bocsátani.
(5)Az óvodáztatási támogatás iránti
kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a Körjegyzőség hivatalánál
terjesztheti elő.
A kérelemhez csatolni kell:
-az óvoda igazolását arról, hogy
a gyermeket beíratták az intézménybe.
-a szülő nyilatkozatát a
közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX tv .(7.számú melléklete),szerint.
- a rendszeres gyermekvédelmi
kedvezményre való jogosultságnak a tárgyév június hónapban folyósított
Óvodáztatási támogatásnál tárgyév május 15.-én, a decemberben folyósított
támogatásnál november 15.-én kell fennállni.
Intézményvezetö a települési
Önkormányzat jegyzőjét írásban tájékoztatja a gyermek rendszeres óvodába
járásáról ,illetve ha a gyermek óvodát vált,illetve megszűnik az óvodai
nevelésben való részvétele.
A támogatást akkor lehet
megállapítani, ha a szülő a gyermekét annak az évnek az utolsó napjáig beíratta
,amelyben a gyermek negyedik életévét
betöltötte.
(6)Lakcímváltoztatás esetén az
óvodáztatási támogatásra jogosult személy kérésére(vagy az új lakcím szerint
illetékes jegyző megkeresésére)az óvodáztatási támogatás folyósítása érdekében az ügyben keletkezett iratokat
haladéktalanul( vagy 5 napon belül) meg kell küldeni az új lakcím szerinti
jegyzőnek.
(7) A 2008. évi XXXI. törvény 15.
§-ával megállapított, a Gyvt. 20/C. §-ában foglalt pénzbeli támogatás az új
jelentkezők részére első ízben annak a szülőnek folyósítható, aki harmadik,
illetve negyedik életévét betöltött gyermekét 2009. január 1-jét követően
íratta be az óvodába. Azoknak az érintett körbe tartozó szülőknek, akik három-,
illetve négyéves, gyermeküket 2009. január 1-je előtt már beíratták az óvodába,
első alkalommal 2009. júniusában tízezer forintot kell folyósítani.
Rendkívüli
gyermekvédelmi támogatás
7.§. (1) Az önkormányzat képviselő-testülete a gyermeket rendkívüli gyermekvédelmi
támogatásban részesítheti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan
létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe
kerül.
(2)
Létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen:
- valamely családtag tartós
betegsége, vagy munkanélküliség miatt
bekövetkezett nagymértékű jövedelem kiesés,
feltéve hogy így a
családban az egy főre jutó havi nettó
átlagjövedelem nem haladja meg a
mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb
összegének 150%-át,
gyermeket egyedül nevelő szülő esetén 200 %-át.
-elemi kár miatt bekövetkezett
rendkívüli, jelentősebb mértékű kiadás.
A rendkívüli élethelyzetben nyújtott képviselő-testület
által megállapított támogatás egyszeri legmagasabb összege az öregségi nyugdíj
mindenkori legkisebb összegének
kétszeresét nem haladhatja meg./2006.-ban 25.800.x2 =51.600Ft/
(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege
alkalmanként és gyermekenként minimum 2.000. Ft., maximum 10.000. Ft.- ig
terjedhet. A rendkívüli támogatás iránti
kérelem benyújtását követõen a családnál környezettanulmányt kell készíteni.
(4) A
támogatás felvételére jogosulton, törvényes képviselőn kívül a gyermek
gondozója, pártfogója, más családvédelemmel foglalkozó személy – utólagos
elszámolási kötelezettség mellett – is felhatalmazható. Ez esetben a segély
megállapításáról szóló határozatban a felhasználás célját, az elszámolásra
vonatkozó határidőt konkrétan meg kell jelölni.
(5) A
rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege a jogosultságot megállapító döntés
jogerőre emelkedését követő 3 munkanapon belül kerül kifizetésre közvetlenül az
önkormányzat hivatalának házipénztárából.
(6) Ha a
gyermek, illetve a család körülményei, vagy
a bekövetkezett rendkívüli helyzet indokolja, a támogatás azonnali
kifizetése is elrendelhető.
(7) A
képviselő-testület – hivatalból jövedelemvizsgálat nélkül – a tanévkezdés
megkönnyítése érdekében a településen állandó lakóhellyel rendelkező általános
iskolai, középiskolai tanuló vagy felsőoktatási intézmény hallgatója részére a
tanulmányok folytatásával járó anyagi terhek enyhítése érdekében anyagi
támogatást biztosíthat.
A
rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege azonos a (3) bekezdésbe foglaltakkal.
Természetben
nyújtott ellátások
8.§ (1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás részben,
vagy teljes egészében természetbeni ellátás formájában is nyújtható, ha a
jogosult családi körülményei indokolják.
(2) A
természetbeni ellátás történhet:
- iskolai tankönyv, tanszer,
élelmiszer vásárlással,
- napközi, menza, óvodai étkezési
személyi térítési díj átvállalásával,
- egészségügyi szolgáltatásáért
fizetendő térítési díj átvállalásával,
- tandíj, középiskola, vagy
felsőfokú oktatási intézmény nappali
tagozatán tanuló gyermek részére kollégiumi díj, albérleti díj, vagy
annak egy része átvállalásával.
(3)
Különösen akkor lehet rendkívüli gyermekvédelmi támogatást természetbeni
formájában megállapítani ha:
- a
kérelem a gyermek tanszerellátásának támogatására, illetve térítési díj
támogatására irányul,
- a
kérelembenyújtását megelőzően nevelési-oktatási intézménynél térítési díj,
illetve egyéb, a taníttatással-neveléssel kapcsolatban felmerült költségek
tekintetében hátralék keletkezett,
- az ügy
összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a gondozó törvényes
képviselő a pénzbeli támogatást nem a gyermekre fordítja.
(4) Ha a
természetbeni ellátás értéke nem éri el a kiváltott pénzbeli ellátás értékét,
akkor a támogatás fennmaradó részét pénzben kell kifizetni.
(5)Az első alkalommal járó
óvodáztatási támogatást- természetben nyújtja az önkormányzat a szülőnek,ha a
gyermekjóléti szolgálat jelzése szerint a család erre rászorul.
A természetbeni támogatás a
gyermek beíratását követő hét munkanapon belül kell a szülő rendelkezésére
bocsátani a gyermekjóléti szolgálat közreműködésével.
Személyes
gondoskodást nyújtó ellátások.
Gyermekjóléti
szolgálat.
9.§. (1) Az önkormányzat
képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló
törvény 39. §.-ában meghatározott szolgáltatást, mint alapellátást biztosítja.
(2) A
képviselő-testület a gyermekjóléti szolgáltatást külön megállapodás alapján,
több települési önkormányzat által létrehozott intézményi társulás keretében
biztosítja.
(3) A
gyermekjóléti szolgálat szervezési,
szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el.
(4) A
szolgálat feladatait, működésének részletes szabályait a társulási megállapodás
tartalmazza.
(5) A
gyermekjóléti szolgálat térítésmentes.
(6)A képviselő-testület a
gyermekek átmeneti gondozása keretében a
gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az
életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő
étkeztetéséről, ruházattal történő ellátásáról mentálhigiénés és egészségügyi
ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról ( teljeskörű ellátás)
köteles gondoskodni. A
Gyvt.48.§-a alapján a gyermek átmeneti gondozása megszervezhető a gyámhivatal által kijelölt helyettes
szülőnél, gyermekek átmeneti otthonában vagy családok átmeneti otthonában.)
A gyermekek
napközbeni ellátása.
10.§. (1) A gyermekek napközbeni
ellátása keretében a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali
felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell
megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői munkavégzésük
,betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.
(2) A
gyermekek napközbeni ellátását elsősorban az olyan gyermekek részére kell
biztosítani,
- akiknek a testi illetve a szellemi fejlődése
érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége.
- akit
egyedül álló, vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban
három, vagy több gyermeket nevelnek, kivéve
azt az esetet, amikor eltartója gyermekgondozási segélyben,
gyermekgondozási díjban, vagy ápolási díjban részesül,
- akinek
szülője szociális helyzete miatt az ellátásáról nem tud gondoskodni.
(3) A
képviselő-testület a gyermekek napközbeni ellátását – saját intézményében –
általános iskola napközi otthonában és az óvodában biztosítja.
(4)A képviselő-testület a gyermekek védelmét biztosító feladat-és
hatáskört gyakorló-adatkezelő szerv-a törvényben szabályozott feladatok
ellátásához a Gyvt.135.§-136.§-ában felsorolt adatkörben a szükséges személyes
adatokat kezelheti.
(5)Az önkormányzat képviselő-testülete a törvényben előírt
nyilvántartásokat köteles vezetni, és a szükséges adatotokat szolgáltatni a
Gyvt. 137.§-138.§.-ban foglaltak szerint:- gyermek személyazonosító
adatait-ingatlan tulajdonnal kapcsolatos jogok változásához,
-külföldi hatóságnak, illetve bíróságnak családi jogállás, gyermektartás,
kapcsolattartás, gyámság, örökbefogadás, a gyermek érdekében tett ideiglenes
intézkedés, valamint a gyermek jogellenes külföldre vitelének megszüntetése
céljából,
-a kezelt adatokat személyes
azonosító adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatja, azokból
statisztikai célra adatot szolgáltathat.
-a települési önkormányzat
jegyzője a gyámhivatalnak, a gyermekjóléti szolgálat vezetőjének, a területi
gyermekvédelmi szakszolgálatnak a meghatározott szolgáltatás ,intézkedés
megtételéhez ,ellenőrzéséhez szolgáltathat adatot.
-rendőrségnek ,ügyészségnek
,bíróságnak a bűnüldözés és
bűnmegelőzés, illetve bírósági eljárás lefolytatásához szolgáltathat adatot.
Térítési díj
11.§. (1) A gyermekek napközbeni
ellátását biztosító intézményben az alapellátások keretébe tartozó
szolgáltatások közül csak az étkezésért kell térítési díjat fizetni.
(2) A
képviselő-testület a személyes
gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját évente felülvizsgálja,
melyet az 1.számú melléklet tartalmaz.
(3)
Ingyenes ellátásban kell részesíteni a jogosultat, ha a térítési díj fizetésre
kötelezett jövedelemmel nem rendelkezik.
(4) A
Napközi Otthonos Óvodában és az Általános Iskolában gyermekétkeztetési
kedvezményeket a módosított Gyvt. 148. §. (5) – (6) bekezdéseiben foglaltak
szerint kell biztosítani.
Záró rendelkezések
12.§. (1) E rendelet a kihirdetés
napján lép hatályba. Kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.
(2) E rendeletben
nem szabályozott kérdésekben a többszörösen módosított 1997. évi XXXI. tv.-ben
valamint e törvény végrehajtására hozott 133/1997. (VII. 29.) Korm. számú és a
módosított 149/1997. (IX.10.) Korm. számú rendeletben, a közigazgatási hatósági
eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXI. törvény
rendelkezéseit kell alkalmazni.
Hatályba
lépéssel egyidejűleg Nagygörbő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének
a 8/2004.(VI.05)számú az
Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi ellátásokról. szóló rendeletek hatályát veszti.
Judi Oszkár Bödör Endréné
polgármester körjegyző
A rendelet kihirdetve: 2006. február 24.-én.
Bödör
Endréné
körjegyző
1.számú melléklet
A Napközi
Otthonos Óvodában és az Általános Iskolában 1-4 évfolyamon az alábbi gyermekétkeztetési térítési díjakat kell
alkalmazni
Óvódai ellátásban :
Nyersanyagnorma 220.Ft/hó
Teljes
ellátást igénybevevőknél /Tízórai-ebéd-uzsonna/ : 220.Ft/nap
Részellátást igénybevevőknél/ Tízórai
– ebéd /: 200.Ft/nap
Általános
iskolai 1-4.évfolyamon:
Nyersanyagnorma 240.Ft/hó
Teljes
ellátást igénybevevőknél /Tízórai-ebéd-uzsonna/ : 240.Ft/nap
Részellátást igénybevevőknél/ Tízórai
– ebéd /: 220.Ft/nap
A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit 2008.március 1. napjától kell alkalmazni.