Nagygörbő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

 

4/2009.(II.27.) számú rendelete

 

 a szociális gondoskodás helyi szabályairól

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nagygörbő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

4/2009.(II.27.) számú rendelete

 a szociális gondoskodás helyi szabályairól

 

 

Nagygörbő Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban képviselő-testület) – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 16.§.(1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. Törvény ( továbbiakban Szt.)  1.§-ának (2) bekezdésében, 10.§.(1) bekezdésében, 25.§.(3) bekezdésében, 26.§-ában, 32.§.(3) bekezdésében, 37/D.§.(3) bekezdésében, 38.§-ának (9) bekezdésében, 43/B.§.(1) és (3) bekezdésében, 45.§.(1) bekezdésében, 46.§. (1) bekezdésében, 50.§-ának (3) bekezdésében és a 62.§.(2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja:

 

 

Általános rendelkezések

 

A rendelet célja

 

1.§.

 

(1) A rendelet célja, hogy a Képviselő-testület eleget tegyen az Szt. által előírt szabályozási kötelezettségének, és a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodás hatáskörébe tartozó feladatait tekintve megállapítsa az egyes ellátásokra való jogosultság feltételeit, az eljárás és az ellenőrzés rendjét.

(2) Az önkormányzat kinyilvánítja, hogy az általa biztosított és megszervezett szociális gondoskodás célja és rendeltetése az, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik életkoruk, egészségi állapotuk, jövedelmi és vagyoni helyzetük folytán problémáik megoldására önerőből nem képesek. Az ellátást igénylők kötelesek arra, hogy helyzetük javítása érdekében a tőlük elvárható módon mindent megtegyenek, amennyiben pedig a támogatásra szoruló élethelyzet nekik felróható okból következett be, életmódjuk, életvezetésük megváltoztatásával kötelesek elôsegíteni helyzetük javítását.

(3) A szociális gondoskodás biztosítása érdekében az önkormányzat valamint annak szervei, továbbá a településen működő oktatási, egészségügyi és civil szervezetek kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kötelesek kezdeményezni.

 

A rendelet hatálya

 

2.§.

 

A rendelet hatálya kiterjed:

 

(1) Az önkormányzat közigazgatási területén élő  lakóhellyel rendelkező

            a) magyar állampolgárokra,

            b) a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre,

            c) a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre,

d) arra a hajléktalan személyre, aki az ellátás igénybevételekor úgy nyilatkozott, hogy tartózkodási helye a település közigazgatási területén van.

 

(2) Az Szt. 7.§-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 2001. évi XXXIX. Törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.

 

(3)  Az Szt. 32/B.§-ának (1) bekezdésében meghatározott időskorúak tekintetében az Szt. 3.§-a (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott személy körre.( 1408/71/EGK számú tanácsi rendelet)

 

(4) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében az önkormányzat által szervezett és nyújtott ellátásokra.

 

(5) A munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározottakra.

 

3.§.

 

(1) A rendelet hatálya – a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel – kiterjed az önkormányzat közigazgatási területén élő

a) lakcímmel (lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel) rendelkező magyar állampolgárokra, amennyiben ott életvitelszerűen lakik,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra,

 

(2) a rendelet hatálya a (4) bekezdésben meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgárokra is.

 

(3) A rendelet hatálya kiterjed:

a) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyekre, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerinti családtagjára, továbbá a magyar állampolgár Szmtv. szerinti családtagjára, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ban meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint

b) a 32/B.(1) bekezdésben meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ban meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

 

 

 

Hatásköri rendelkezések

 

4.§.

 

Az 1993. évi III. Törvényben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket

            a) a helyi önkormányzat képviselő-testülete

            b) a települési önkormányzat polgármestere

            c) a körjegyző gyakorolja

 

5.§.

 

(1) E rendeletet a módosított Szt-el és a módosított 63/2006.(III.27.)számú a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló  kormány rendelettel együtt kell alkalmazni.

 

(2) Az e rendeletben meghatározott ellátások tekintetében a képviselő-testület jár el. A polgármester az átruházott hatásköröket a (4) bekezdés szerinti ellátásoknál gyakorolja.

 

(3) A képviselő-testület dönt:

            - a lakásfenntartási támogatásról

            - az ápolási díjról (Sztv. 43/B.§.)

            - az átmeneti segélyezésről

 

(4) A polgármester dönt:

- az átmeneti segély megállapításáról, - amennyiben a kérelmező létfenntartását veszélyeztető körülmény áll fenn – a polgármester e hatáskörben eljárva 10.000,- Ft-ig állapíthat meg átmeneti segélyt

- temetési segélyről

- köztemetésről

- a személyes gondoskodást biztosító ellátásokról

           

(5) A jegyzői hatáskört az 1993. évi III. Törvény állapítja meg

            - az időskorúak  járadéka

            - a rendszeres szociális segély

            - rendelkezésre állási támogatás

            - a Szt. 41.§.(1) és 43/A.§.(1) bekezdésében foglalt ápolási díj, valamint a 

            - közgyógyellásra való jogosultság megállapításánál

            - egészségügyi szolgálatra való jogosultságról

 

(6) a) A képviselő-testület által hozott döntés ellen a kézhezvételt követő 30 napon belül a bíróságnál lehet fellebbezni.

      b) A polgármester által hozott döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a képviselő-testülethez lehet fellebbezni. A polgármester a fellebbezést elbírálásra a testület elé terjeszti. A soron következő testületi ülésen a fellebbezést el kell bírálni, ha az ülés időpontját megelőzően legalább 10 nappal érkezett, és az ügy kellő előkészítésének nincs akadálya.

      c) A jegyző által hozott döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális Gyámhivatalánál lehet fellebbezni.

 

 

 

Eljárási rendelkezések

 

A szociális ellátások igénylésének részletes szabályai

 

6.§.

 

(1) Az ellátás iránti kérelmet a Körjegyzőség Hivatalánál írásban lehet benyújtani. Az ügyfél a kérelmét az e célra rendszeresített nyomtatványon nyújtja be. A kérelem elektronikus úton történő benyújtásának lehetősége nem biztosított, azt ilyen formában nem lehet megtenni.

         a) a természetes személy ügyfél kérelmét szóban is előterjesztheti.

         b) életveszély, vagy kárral fenyegető helyzet során az azonnali intézkedést igénylő ügyben a kérelmet távbeszélő útján is elő lehet terjeszteni, melyről hangfelvételt, vagy hivatalos feljegyzést kell készíteni, amely tartalmazza az ügyfél nevét, lakcímét, a kérelem tartalmát és az előterjesztés időpontját. Az ügyfélnek erről az eljárási cselekményről papír alapú levélértesítést kell küldeni.

 

 (2) A kérelemnek tartalmaznia kell az ügyfélnek és képviselőjének nevét, (megnevezését) lakcímét, (székhelyét, telephelyét), továbbá hivatalos célokra használható elektronikus levélcímét, vagy távközlési úton való elérhetőségét. Ha az adott ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabály előírja, a kérelemben az ügyfél azonosíthatósága érdekében fel kell tünteni az ügyfélnek az ügy jellege szerinti és az eljáró hatóság által törvény alapján kezelhető azonosítóját (adóazonosító jelét, adószámát, társadalombiztosítási azonosító jelét, személyi azonosítóját stb.) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejüleg becsatolni.

 

(3) Az ügyfél-azonosításhoz szükséges adatok kivételével az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, és a személyes adatok tekintetében az adat továbbítását az adott ügy elbírálásához szükséges célból törvény lehetővé teszi vagy az ügyfél saját személyes adat tekintetében ezt kéri. 

(4) Ha az ügyfél kéri az eljáró hatóságtól, hogy az más hatóságtól szerzze be az általa megjelölt adatra vonatkozó igazolást, ezt írásba kell foglalnia. A kérelemnek ez a része az ügyfél személyes adata tekintetében adat kezeléséhez, illetve továbbításához való hozzájárulásnak minősül. Ha a szükséges adatokat az eljáró hatóság szerzi be, az ehhez szükséges illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj fizetési kötelezettségét az ügyfél az eljáró hatóságnál teljesíti. Az igazgatási szolgáltatási díj a megkeresett hatóság bevétele.

 

(5) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül – megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett -  hiánypótlásra hívja fel.

 

(6) Az ügyfél az eljárás megindítására irányuló kérelmét a határozat jogerőre emelkedéséig visszavonhatja.

 

(7) A szociális igazgatással foglalkozó köztisztviselô, valamint a 2. §. szerint eljáró szervek az eljárás során kötelesek a kérelmezők részére a szükséges tájékoztatást megadni, jogaikra és kötelezettségeikre a figyelmet felhívni, különös tekintettel az Szt. 9.és 17.§‑ában foglaltakra.

 

(8) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a kérelme elutasításáról szóló határozatban a figyelmét fel kell hívni, illetőleg az ellátást részére hivatalból meg kell állapítani.

7. §.

(1) Eltérő szabály hiányában e rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Szt. 4. §‑ában foglaltakat kell alkalmazni.

 

(2) A jövedelem számításakor a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a megelőző hónapot, egyéb jövedelmek esetében a megelőző 12 hónap átlagát kell figyelembe venni.

 

(3) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat. Ezek különösen a következők lehetnek: a munkáltató által kiadott keresetigazolás, rendszeres pénzellátásoknál az azt megalapozó határozat vagy a kifizetésről szóló  igazolószelvény (pl. nyugdíjszelvény), egyéb jövedelmeknél az azokat megalapozó határozat, kifizetési bizonylat, igazolás, szerződés, stb. Nem alkalmi munkavállalói könyvvel történő alkalmi munkavégzésből származó jövedelmet az ügyfél által tett nyilatkozattal is lehet igazolni.

 

(4) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek a Körjegyzőség nyilvántartásaiban fellelhetőek.

 

(5) Az egyes pénzbeli és természetbeni  szociális ellátások kérelmét a  63/2006.(III.27) kormány rendelet mellékletei szerinti tartalommal rendelkező, valamint a hivatal által rendszeresített kérelem nyomtatványokon lehet kérni.

 

(6) Mellőzni kell a jövedelem-nyilatkozatot és a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző három hónapon belül már részesült olyan ellátásban, amelyhez a jövedelmi-és vagyoni helyzetét igazolta, és vélelmezhető, hogy helyzetében nem történt a jogosultságát érintő változás. Erről a kérelmező írásban köteles nyilatkozni.

 

(7) Jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a vélelmezett jövedelem megállapítása során a 63/2006.(III.27.) korm. rendelet 3.§-át és a Szt.10.§.(6) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

 

     A  szociális  ellátások megállapításának,kifizetésének és folyósításának szabályai

 

8.§.

 

(1)     A havi rendszerességgel adott szociális pénzbeli és természetbeni ellátások esetében a

támogatásra való jogosultságot – a (2) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve – a

kérelem benyújtásának napjától kell megállapítani.

 

(2)     A lakásfenntartási támogatásra való jogosultság a kérelmezőt a kérelem benyújtása

hónapjának első napjától illeti meg.

 

(3) Ha a kérelmező a határozott időre megállapított ellátás jogosultsági időtartamának

megszűnése előtt kéri a jogosultság ismételt megállapítását, az új ellátási jogosultságot a

korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.

 

(1) A jogerősen megállapított pénzbeli ellátások folyósításáról

a) rendszeres támogatás esetén utólag, minden hónap 5. napjáig,

b) egyéb esetben a jogerőre emelkedést követő 5 munkanapon belül

kell gondoskodni postai vagy folyószámlára utalással, illetve pénztári kifizetéssel.

c) A polgármester elrendelheti az ellátás azonnali kifizetését is.

 

(2) Ha a havi rendszeres pénzbeli ellátás nem teljes hónapra jár, a töredékellátás összege

azonos az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzatával.

 

Felülvizsgálati szabályok

9.§.

(1) A Szt. és az e rendelet alapján megállapított szociális ellátások felülvizsgálatát a Szt. és az

azt módosító egyéb törvényekben és rendeletekben foglaltak szerint kell elvégezni.

 

Egyéb eljárási rendelkezések

 

10.§.

 

 (1) A döntésre jogosult szerv döntését a benyújtott kérelem, annak mellékletei, valamint

környezettanulmány alapján köteles meghozni. A környezettanulmány elvégzéséről az

önkormányzat a körjegyzőség hivatala útján gondoskodik.

 

(2) Mellőzni kell a környezettanulmány felvételét, ha a kérelmező a kérelem benyújtását

megelőző 12 hónapon belül már valamilyen ellátásban részesült, és vélelmezhető, hogy

körülményeiben nem állt elő változás.

 

A jogosulatlanul igénybevett ellátás visszatérítése

11.§.

A Szt. 17.§-ában foglaltaknak megfelelően a jegyzői hatáskörbe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el. A megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné- méltányosságból

            a) csökkentheti vagy elengedheti, ha a visszatérítésre kötelezett családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,

            b) részletekben fizeti meg.

 

Az önkormányzat hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését, amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból:

            a) elengedheti,

            b) csökkentheti,

c) részletekben fizetteti meg

 

 

A szociális gondoskodás rendszere

12.§.

Az önkormányzat a szociális gondoskodásra vonatkozó kötelezettségének teljesítését

(1) pénzbeni és természetbeni ellátások nyújtásával

(2) személyes gondoskodást biztosító ellátások megszervezésével valósítja meg.

 

 

Pénzbeni ellátások

 

Időskorúak járadéka

           13. §.

          

(1) A jegyző Szt. 32/B-C-D.§-ában szabályozottak szerint jár el az időskorúak járadékának elbírálása esetén, a felülvizsgálatot a Szt. 25.§.(4) bekezdése szerinti időponttal végzi el.

 

Aktív korúak ellátására való jogosultság

14. §.

(1) Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. A jegyző aktív korú ellátásra való jogosultságot állapít meg a Szt. 33.§-a szerint. Az aktív korú ellátásra jogosult személy részére a Szt. 37.§-a alapján rendelkezésre állási támogatás, vagy a Szt. 37/B.§-a alapján rendszeres szociális segély állapítható meg.

Rendelkezésre állási támogatás

15.§.

(1) A rendelkezésre állási támogatásra való jogosultságot a jegyző a Szt. 37.§-ában foglaltak szerint állapítja meg az öregségi nyugdíjminimum összegével azonos mértékben.

 

Rendszeres szociális segély

16. §.

(1) A rendszeres szociális segély jogosulti körének meghatározására, megszüntetésére,

öszegére, felülvizsgálatára az önkormányzat a Sztv. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.

 

(2) Az egészségkárosodottnak nem minősülő aktív korú nem foglalkoztatott köteles

együttműködni:

          a)   a támogatásra való jogosultság megállapítása előtt – az Szt. 33.§ (1) bekezdés f), g) pontjában előírtaknak megfelelően – az állami foglalkoztatási szervvel, az előzetes együttműködési kötelezettség teljesítése érdekében,

          b) a támogatásra való jogosultság megállapítása után, a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt

    ba) az önkormányzat által együttműködésre kijelölt szervvel: a Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központtal (a továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) a beilleszkedést segítő programban való részvétel teljesítése érdekében,

    bb)     az önkormányzattal az Szt-ben előírt rendes vagy rendkívüli felülvizsgálat teljesítése érdekében.

(3) A Családsegítő Szolgálattal való együttműködés keretében

- meg kell jelennie a határozat jogerőre emelkedését követően 15 napon belül (Óhídon  minden szerdán  11,30-12.30-ig a könyvtár helyiségében)

- megállapodást kell kötnie a beilleszkedését segítő programról,

- teljesítenie kell a beilleszkedési programban foglaltakat.

 

17.§.

 

(1) A Családsegítő Szolgálat a rendszeres szociális segélyben részesülő nem foglalkoztatott személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alábbi beilleszkedési programtípusokat alkalmazhatja:

a)  a Családsegítő Szolgálattal való kapcsolattartás,

b) a nem foglalkoztatott személy számára előírt egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozás, tanácsadás, illetőleg a munkavégzésre történő felkészítő-program,

c) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvétel.

 

(2) A beilleszkedési program részletes típúsait a Családsegítő Szolgálat beilleszkedési program terve tartalmazza, melyről az évente tartott évértékelés során nyújt tájékoztatást.

18. §.

(1) A nem foglalkoztatott személy rendszeres szociális segély folyósítását meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő:

- a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem jelenik meg a Családsegítő Szolgálatnál,

- nem vesz részt a számára meghatározott programokon,

- megszegi a beilleszkedést segítő programra kötött megállapodást,

- az együttműködési felhívásra nem jelenik meg,

- aki a segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló         együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi,

   - a rendszeres szociális segélyezett nem működik közre az ellátás felülvizsgálatában.

 

19. §.

 

(1) A rendszeres szociális segélyre jogosult személy az önkormányzattal kötött megállapodásában vállalhatja a közcélú munkában való részvételt.  A megállapodás egyéves időtartamra jön létre. A rendszeres szociális segélyre ez idő alatt nem jogosult a megállapodást kötő személy.

A megállapodást az önkormányzat abban az esetben kötheti meg, ha a közfoglalkoztatási tervben foglaltak alapján a rendszeres szociális segélyre jogosult személy közfoglalkoztatását biztosítani tudja. A megállapodás megkötését a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

Lakásfenntartási támogatás

 

20.§.

(1) Az önkormányzat által a szociálisan rászoruló személyek és családok részére az általuk

lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség (továbbiakban: lakás) fenntartásával

kapcsolatos rendszeres kiadásaik viselésének enyhítésére nyújtott támogatások fajtái

a) normatív lakásfenntartási támogatás,

b) helyi lakásfenntartási támogatás.

 

Normatív lakásfenntartási támogatás

 

21. §.

 

(1)A képviselő-testület az Szt. 38. § (2)-(4) és (6)-(8) bekezdései, továbbá a 39. §-ban

meghatározott jogosultsági feltételek, valamint a 63/2006.(III.27.) korm. rendeletben

meghatározott szabályok alapján a jogosult részére normatív lakásfenntartási támogatást

állapít meg.

Helyi lakásfenntartási támogatás

 

22. §.

 

(1) Helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az önkormányzat területén lakóhellyel rendelkező rászoruló személy, akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át,egyedülálló esetén a 250%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20%-át meghaladja.

A költségként a Szt. 38.§. (10) bekezdésben felsoroltakat lehet figyelembe venni. 

 

(2) A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata

 

 (3) Az elismert lakásnagyságra az Szt. 38.§.(4) bekezdésében foglaltak, az elismert költségre az Szt. 38.§.(3) bekezdésében foglalt egy négyzetméterre jutó elismert havi költség az irányadó.  Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.

 

(4)Amennyiben a kérelmezőnek a lakás nagyságát hitelt érdemlő módon igazoló irat nem áll a

rendelkezésére, a lakás nagyságát a kérelmező nyilatkozata alapján kell megállapítani.

 

(5) A helyi lakásfenntartási támogatás összegénél a kerekítési szabályokat, a folyósítás kezdő időpontját a törvényi előírásoknak megfelelően kell alkalmazni.

 

(6) Ha a helyi lakásfenntartási támogatásban részesülő személy lakcíme megváltozik, a támogatásra való jogosultságot a változás hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni. A jogosult részére a támogatás utolsó hónapjában teljes összegű támogatást kell folyósítani.

 

(7) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelem folyamatosan benyújtható.

 

(8) A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege a lakásfenntartás elismert

havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, de nem lehet

kevesebb, mint 2500 forint, és nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 50 %-át. A támogatás

összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

 

(9) A (8) bekezdésben meghatározott TM kiszámítása a következő módon történik:

 

TM  =	0,3 –	J – 0,5 NYM	x  0,15
		NYM

ahol a J a jogosult háztartásában az egy főre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

 

 (10)  A helyi lakásfenntartási támogatást – kérelem benyújtása hónapjának első napjától – egy

évre kell megállapítani.

 

(11)   A támogatásra való jogosultság megszűnését követően új kérelem benyújtása esetén van

lehetőség a támogatás ismételt megállapítására, amely körülményre a határozat rendelkező

részében fel kell hívni a figyelmet.

 

 (12) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmekről a képviselőtestület dönt.

Ápolási díj

23. §.

A tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére nyújtott támogatások fajtái

a) alanyi jogú ápolási díj,

b) méltányossági ápolási díj.

 

Alanyi jogú ápolási díj

 

24.§.

 

(1) A jegyző az Szt. 41-43. §-ban meghatározott jogosultsági feltételek, valamint a

63/2006.(III.27.) korm. rendeletben meghatározott szabályok alapján a jogosult részére alanyi

jogú ápolási díjat állapít meg.

 

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott jogosult –  Szt. 43/A. § (2) bekezdésében

meghatározottak szerinti – súlyosan fogyatékos személy fokozott ápolását végzi, kérelme

alapján – az Szt. 44. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt – emelt összegű ápolási díjat állapít

meg a jegyző.

 

(3) Az alanyi jogú ápolási díj, valamint az emelt összegű ápolási díj iránti kérelmet a

63/2006.(III.27.) korm. rendelet melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani,

amelyhez mellékelni kell a meghatározott igazolásokat, szakvéleményt és egyéb iratokat.

 

(4) Az alanyi ápolási díj havi összege

            a) az (1) bekezdésében meghatározott alanyi jogosultság esetén a nyugdíjminimum                         100%-a,                        

  b) a (2) bekezdésben meghatározott emelt összegű ellátás esetén a nyugdíjminimum

      130 %-a.

 

Méltányossági ápolási díj

 

25. §.

(1) A képviselő-testület méltányossági ápolási díjat állapíthat meg az alábbi feltételek

együttes fennállása esetén

a) az igénylő az önkormányzat területén lakóhellyel rendelkezik,

b) a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény   (továbbiakban: Ptk.)    685. § b) pontjában (a jegyes kivételével) meghatározott nagykorú hozzátartozó (továbbiakban: ápoló), 18. életévét betöltött tartós beteg személy (továbbiakban: ápolt) gondozását, ápolását végzi,

c) az ápoló családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum összegének 150 %-át, egyedülálló esetén a 200%-át.

d) az ápolt családjában (egy háztartásban életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók között) a kérelmezőn kívül ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs,

e) az ápolt személy gondozási és ápolási igényére tekintettel az ápoló személy kora, egészségi állapota és fizikuma alapján alkalmas a feladat ellátására,

f) az ápoló és az ápolt közös háztartásban él,

g) az ápoló és az ápolt között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés nem áll fenn

 

(2) A méltányossági ápolási díj megállapítása során az Szt. 41-44. §-aiban foglaltakat

megfelelően alkalmazni kell.

 

(3) Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feltétel hiányában is megállapítható a

támogatás, ha az ápolót a különélés nem akadályozza gondozási kötelezettségének

teljesítésében.

26. §.

 

A méltányossági ápolási díj iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) korm. rendelet melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell:

a)       a háziorvos által kiállított igazolást és szakvéleményt,

b)      jövedelemnyilatkozatot,

c)       az ápoló  nyilatkozatát arról, hogy

-     kérelmezőn kívül családjában ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs,

-     az ápolási tevékenység ellátására kora, egészségi állapota és fizikuma alapján, továbbá az ápolt gondozási és ápolási igényére tekintettel alkalmas,

-     ápoltjával tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződése nincs.

 

27. §.

 

(1) A méltányossági ápolási díj havi összege

a) nem lehet kevesebb a nyugdíjminimum összegének 80 %-ánál,

 

(2) Az ápolási díj összege független az ápoltak számától.

 

28. §.

 

Az ápolási kötelezettség teljesítését szükség szerint, a jogosultság fennállását, pedig kétévente legalább egyszer felül kell vizsgálni.

 

29. §.

 

 (1) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni a törvényben meghatározottakon túlmenően akkor, ha az ápolást végző személy kötelezettségét megszegi, ennek keretében:

                        - hiányosan látja el az ápoltat, (nem végzi el a naponta jelentkező ápolási teen-

                          dőket)

                        - indokolatlanul hoszzú ideig magára hagyja az ápoltat, melynek következtében

                          a gondozásra szorult személy egészsége károsodik.

 

Átmeneti segély

30. §.

(1) A települési önkormányzat képviselő-tetülete eseti segélyt állapíthat meg annak a személynek, akinek  családjában

            a) váratlan esemény, vagy egyéb rendkívüli ok miatt előre nem látható többletkiadása keletkezett, emiatt létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került.

            b) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

                        ba) egyedülálló esetén a nyugdíjminimum összegének 150%-át,

                        bb) egyéb esetben a nyugdíjminimum összegének 100%-át.

 

(2) különösen indokolt esetben az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékhatártól a nyugdíjminimum összegének 50%-ával el lehet térni.

 

(3) Különösen indokolt esetnek kell tekinteni azt az élethelyzetet, ha az igénylő

            a) egyedülálló

            b) 70 éven felüli nyugdíjas

            c) balesetet szenvedett

            d) betegsége miatt egy hónapot meghaladó táppénzes állományban volt.

 

 

(4) Egyszeri vagy meghatározott időtartamra, de legfeljebb 6 hónapra szóló és havi rendszerességgel fizetendő átmeneti segély állapítható meg annak a személynek, akinek családjában a jövedelmi feltételek megfelelnek az (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak.

           

(5) Az egy alkalomra szóló átmeneti segély összege legalább 3.000,-Ft, de legfeljebb 15.000,-Ft lehet.

 

(6) A havi rendszerességgel megállapított átmeneti segély össze legalább 5000 forint, de legfeljebb 15.000,- forint lehet.

 

(7) Átmeneti segély természetbeni és pénzbeni ellátásként egyaránt nyújtható. Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha

a) a kérelem erre irányul vagy

b) az ellátásban részesülô életvitele alapján feltételezhetô, hogy a segély felhasználása nem rendeltetésének megfelelôen történik.

 

(8) A természetben nyújtott átmeneti segély formája élelmiszercsomag, élelmiszervásárlási utalvány, tüzelôvásárlási utalvány, tüzelôanyag vagy a segély meghatározott célra történô átutalása – ide értve a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díját is – lehet.

 

(9) Jövedelemvizsgálat nélkül gyermekszületés alkalmával folyósítandó segély összege 20.000,- Ft, segély megállapításáról a polgármester dönt.

 

 

 

31.§.

 (1) Amennyiben az 30.§ (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak, átmeneti segély pénzintézeti kölcsönnek nem minôsülô, kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható, ha a kérelmezô baleset, betegség, elemi kár vagy más elôre nem látható ok miatt kerül rendkívüli élethelyzetbe, s az összeg a gyógykezeléshez, a minden napi életvitelhez szükséges eszköz beszerzéséhez vagy a károk elhárításához szükséges.

 

(2) Az (1) bekezdés szerinti kamatmentes kölcsön összege maximum 60.000,- forint lehet. A kölcsön időtartama 12 hónap.

 

(3) A kölcsön megállapítása esetén a jogosulttal szerzôdést kell kötni, amelyben rögzíteni kell a kifizetés módját, a visszafizetés módjára vonatkozó szabályokat, valamint fel kell tüntetni a visszafizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit is.

32. §.

(1) Az átmeneti segély iránti kérelem ügyében (ide értve a pénzintézeti kölcsönnek nem minôsülô kamatmentes kölcsönt is) képviselőtestület dönt.

 

(2) Pénzintézeti kölcsönnek nem minôsülô kamatmentes kölcsön átmeneti segélyként történô megállapítása esetén a jogosulttal történô szerzôdéskötés a  polgármester hatásköre.

 

(3) Amennyiben a kérelmezô létfenntartása, egészségi állapota vagy más egyéb körülmény szükségessé teszi, esetenkénti (egyszeri) átmeneti segély megállapítására a polgármester is jogosult. Ilyen esetben a segély iránti kérelem elbírálásához szükséges igazolások elôzetes beszerzésétôl is el lehet tekinteni, amennyiben vélelmezhetô, hogy a kérelmezô a feltételeknek megfelel, és ezt írásos nyilatkozatával is megerôsíti. A kérelem elbírálásához szükséges igazolásokat utólag pótolni kell.

 

(4) Év végén jövedelemvizsgálat nélkül tüzelő támogatás adható az egyedülálló időskorúaknak, melynek összegéről a képviselő-testület dönt

Temetési segély

33. §.

(1) A polgármester temetési segélyt állapít meg annak, az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező személynek, aki a meghalt személy eltemetéséről gondoskodott, és ezt számlával igazolja.

 

 (2) A temetési segély összege, jövedelemviszonyoktól függetlenül  20.000,-Ft.

34. §.

Temetési segélyre jogosult a vagyontalan eltemettető, ha

a) családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 150%-a vagy

b) egyedülálló vagy gyermekét egyedül nevelô személy és egy fôre jutó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 200%-a.

 

35. §.

(1) A temetési segély megállapítására a polgármester jogosult.

 

(2) A temetési segély megállapítása szempontjából a helyben szokásos legolcsóbb temetési költséget kell figyelembe venni.

 

(3) A temetési segély a (2) bekezdésben meghatározott összeg legalább 20%-a, de élérheti annak teljes összegét.

 

(4) Amennyiben a temetési segély megállapítására a 63/2006. (III.277.) Korm. rendelet 33.§-a alapján kerül sor, a határozatban meg kell jelölni azt a határidőt, ameddig a kérelmező köteles a temetés számláit bemutatni. Amennyiben e kötelezettségét a segélyben részesülô nem teljesíti, vele szemben úgy kell eljárni, mint aki az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszemûen vette igénybe.

Természetben nyújtott ellátások

 

Köztemetés

36. §.

Az Sztv. 48. § szerinti köztemetést a polgármester rendeli el.

 

Közgyógyellátás

37. §.

A szociálisan rászoruló személy részére – egészségi állapotának megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásának csökkentése érdekében – biztosított közgyógyellátás fajtái

          a) alanyi jogú közgyógyellátás,

          b) normatív jellegű közgyógyellátás,

          c) méltányossági közgyógyellátás.

 

Alanyi jogú közgyógyellátás

 

38.§.

 

(1) Az Szt. 50. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén a jegyző dönt az

alanyi jogú közgyógyellátásra való jogosultság megállapításáról, a jogosultság időtartamáról,

továbbá a szakhatósági állásfoglalás alapján megállapított egyéni, valamint a törvény által

előírt eseti gyógyszerkeretről.

 

Normatív jellegű közgyógyellátás

 

39. §

 

(1) A jegyző a Szt. 50. § (2) bekezdésében meghatározott feltétek fennállása esetén állapítja

meg a normatíva szerinti közgyógyellátásra való jogosultságot.

 

Méltányossági közgyógyellátás

40.§.

(1) Az Sztv. 50. § (3) bekezdésére tekintettel a jegyző abban az esetben állapíthatja meg a közgyógyellátásra való jogosultságot,

 a) ha a kérelmezô családjában az egy fôre jutó jövedelem legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-a, vagy

b) egyedülálló illetôleg gyermekét egyedül nevelô kérelmezô esetében jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 250%-a, továbbá

c) havi rendszeres gyógyító ellátás költsége a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének legalább a 25%-a.

d) egészségi állapota alapján vélelmezhetô, hogy a c) pontban említett gyógyszerköltség tartósan, legalább 6 hónapig fennáll.

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

 

41. §.

 

(1) A jegyző egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából a szociális rászorultság

igazolásáról hatósági bizonyítványt állít ki annak a személynek, aki az Szt. 54. §-ában foglalt

feltételeknek megfelel.

42. §.

(1) A Képviselő-testület a Gazdálkodó Családokért ZalA-KAR SZSZT. Nonprofit Közhasznú Kft. által nyújtott szociális földprogramban való részvételt azon személyek, családok részére támogatja, akik munkanélküliség miatt tartós létfenntartási gondokkal küzdenek, jövedelem nélküliek, vagy az önkormányzat és a munkaügyi szerv által folyósított rendszeres pénzellátásban részesülnek.

 

(2) Amennyiben a programban részt vevő a támogatási szerződésben foglaltakat nem teljesíti, részére a következő programban való részvételt a képviselő-testület nem javasolja.

 

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

43. §.

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében az önkormányzat

         a) alapellátásként étkeztetést, házi segítségnyújtást

         b) családsegítô szolgáltatást

         c) falugondnoki szolgáltatást biztosít.

 

                                                            Étkeztetés

44. §.

(1) Az önkormányzat azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről gondoskodik, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

         a) koruk,

         b) egészségi állapotuk,

         c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

         d) szenvedélybetegségük, vagy

         e) hajléktalanságuk miatt.

 

a) életkora miatt rászoruló az a személy, aki a kérelem benyújtásának évében 65. életévét betölti

b) egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud.

c) fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül.

   d) pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyóygintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.

   e) hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik.

 

(2) A polgármester méltányosságból a fentiektől eltérhet.

 

(3) Az étkeztetés történhet

a) helyben fogyasztással

b) a házi segítségnyújtás, falugondnoki szolgálat keretében házhoz szállítással

c) a jogosult általi elvitellel.

 

(4) A szociálisan nem rászorult személyek számára az önköltség megfizetése mellett nyújtható a szolgáltatás.

 

(5) Az étkeztetés – amely a hét munkanapjain legalább napi egyszeri meleg élelmezést jelent – az Óhíd Napközi Otthonos Óvoda konyhája biztosítja

45. §.

(1) A házi segítségnyújtást, mint kötelező alapszolgáltatást az önkormányzat a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei szervezetével (8900 Zalaegerszeg, Dísz tér 7.) kötött  feladat ellátási szerződés útján látja el.

(2) A családsegítéssel összefüggô feladatok ellátását társulás keretében  a Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központtal biztosítja.

(3) A falugondnoki szolgáltatást az önkormányzat által foglalkoztatott falugondnoki vizsgával rendelkező alkalmazottal biztosítja.

46. §.

(1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások esetében az étkeztetést igénylő a kérelmet a körjegyzőség hivatalában nyújtja be az erre a célra, a jogszabályi előírásokban rögzített adattartalommal rendelkező formanyomtatványon. Amennyiben a szolgáltatást egészségi állapotára tekintettel kéri, szükséges az azt alátámasztó iratot mellékelten csatolni a kérelemhez. Nem részesülhet szociális étkeztetésben az, akivel eltartási szerződést kötöttek.

(2) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások iránti kérelmekrôl a polgármester a kérelem benyújtását követô 15 napon belül dönt, és kedvezô döntése esetén errôl értesíti a kérelmezôt.

 

(3) Az polgármester külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti. A szükséges eljárást az ellátás biztosításától függetlenül utólag ilyen esetben is le kell folytatni.

Térítési díj

47. §.

(1) A személyes gondoskodás körébe tartozó étkeztetés térítési díját az 1. számú melléklet tartalmazza.

 

(2) A szociális étkeztetés térítési díja (intézményi térítési díj) a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete. Differenciált összegű normatív állami hozzájárulás esetén az intézményi térítési díjat valamennyi normatíva kategóriára külön meg kell határozni.

 

(3) A fizetendő térítési díj összegét a jegyző által a Szt. 119/C.§. alapján kiállított igazolás alapján kell megállapítani.

 

(4) A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét a képviselő-testület elengedheti, ha az ellátott jövedelemmel nem rendelkezik.

 

(5) A szociális étkeztetés térítési díját utólag a tárgyhót követő 10-ig kell megfizetni.

 

(6) A térítési díjakat az előző év adatai alapján a tárgyév március 1-ig kell meghatározni.  A szolgáltatási önköltség év közben egy alkalommal korrigálható, ha azt a tárgyidőszaki folyamatok indokolják.

 

(7) A képviselő-testület által megállapított intézményi térítési díj felülvizsgálatát a Zala Megyei Bíróságtól lehet kérni.

 

48. §.

 

(1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha:

      a) az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig történik,

      b) az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan (legalább 2 hétig) nem vette

           igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki,

      c) az ellátott a részére megállapított intézményi térítési díj megfizetését figyelmeztetés

          ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne.

(2) Az ellátás megszüntetéséről a polgármester dönt, és döntéséről értesíti a kérelmezőt.

 

Hatályba léptetô rendelkezések

49. §.

(1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg az egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló módosított 5/2007.(IV.11.) számú rendelet  hatályát veszti.

 

(2) A rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.

 

 

N a g y g ö r b ő , 2009. február 26.

Bödör Endréné	Judi Oszkár
körjegyző	Polgármester

 

A rendelet kihírdetve: 2009.február 27.

 

 

 

                                Bödör Endréné

                                                                körjegyző

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.       számú melléklet

 

 

 

                  Szociális étkezés térítési díjának számítása 2009.

 

 

 

 

1.) Egy szociális étkezés adagra jutó önköltség:                                              604,- Ft/adag

(2008. évi beszámoló 21. űrlap alapján)

 

2. ) Állami normatíva egy szociális étkezésre jutó adagra a 2008. évi CII. költségvetési törvény 3. számú melléklete alapján

11.ca) pont alapján:       363,- Ft/adag

A nyugdíjminimum 150 %-át el nem érő jövedelem esetén

 

11.cb) pont alapján :      321,-Ft/adag

A nyugdíjminimum 150 %-át elérő, de annak 300 %-át meg nem haladó jövedelem esetén

 

11.cc) pont alapján:       255,- Ft/adag

A nyugdíjminimum 300 %-át meghaladó jövedelem esetén

 

 

 

 

 

Térítési díjak kategóriái:

 

11.ca) pont alapján:       42.750,-Ft/hó alatt                         604,- Ft – 363,- Ft  = 240,- Ft/adag

 

11.cb) pont alapján:       42.750,-Ft – 85.500,-Ft/hó           604,- Ft –  322,- Ft = 280,- Ft/adag

 

11.cc) pont alapján:       85.500,-Ft/hó felett                       604,- Ft –  255,- Ft=   350,- Ft/adag